+36 70 886-4103  SZÁMLASZÁM: 16200010-10052455  ADÓSZÁM: 18206634 – 1 – 42   info@bagazs.org

Egyetemisták jártak itt a Yale-ről…

Ezen a héten Yale-hallgatók látogattak a telepre. A hat fiatal a tavaszi szünetet egy európai tanulmányúttal töltötte: Magyarország mellett Romániában és Csehországban jártak, hogy megismerjék a kisebbségek helyzetét. Hazatérve a tapasztalataik alapján létrehoznak majd egy projektet az amerikai diákok tájékoztatására.

A telepen töltött délután folyamán megismerhették a BAGázs működését és projektjeit, a telepi munkavállalókkal, önkéntesekkel és programrésztvevőkkel folytattak beszélgetéseket. A telep körbejárása alatt lehetőségük nyílt több fiatallal megismerkedni: őket szabadidőről, zenéről, tervekről, iskolai kapcsolataikról, élményeikről kérdezték. Érdekelte őket az is, mi a telepiek álláspontja a hazai és amerikai politikai ügyekről, mennyire fontos nekik a tájékozódás ezen a téren. A nap zárásaként a felnőttoktatás tanulóinak beszéltek az USA-ról, az ottani oktatásról, a kisebbségekről, a Yale Egyetemről, valamint európai tapasztalataikról.

“Az út alatt nagyon sokat tanultunk politikusokkal, szakértőkkel és aktivistákkal folytatott beszélgetésekből Közép-Európában, ugyanakkor ezek nem foghatók ahhoz, amit a felnőttoktatás diákjaitól tanultunk Bagon. Nagyon hálásak vagyunk, hogy nyitottak felénk és megosztották az életük néhány részét: az ő hangjuk a legfontosabb, amit hallottunk utazásunk során, és reméljük, hogy a jövőben is tájékoztatást adhatunk róluk.” – írta egyikük, Lisa Qian a látogatásról.

Köszönjük a tolmácsolást Vekerdy János önkéntes tanárunknak, Sóskuti Fruzsinak pedig a csoport kísérését!

BAGázs önkéntes első hetei

BAGázs önkéntes első hetei

Hogy kerültem a BAGázsba?

Régi ismerősőmön, egy Bagázs alapítótag révén kerültem a BAGázsba önkéntesként szeptemberben. Saca lett a Felnőttoktatási program – szintén önkéntes – friss felelőse. Augusztus végén írt nekem pánikolva. Akkor még úgy tűnt, hogy nincsen elég önkéntes jelentkező, viszont az előző tanévből maradt sok motivált, tanulni vágyó, bagi felnőtt.

@legyunkegybagazs

A  Egyesület honlapjának és Facebook-oldalának átböngészése után az események viszonylag gyors iramot vettek: 1) otthoni online képzés; 2) majd egész napos módszertani felkészítő/esetbemutató képzés (egy szombati napon), találkozás a többi önkéntessel és a bagiakkal; 3) digitális oktatási segédanyag képzés (egy csütörtök este); 4) első tanítási alkalom a bagi konténerben; …és alig telt el 4 hét és lám BAGázs-önkéntes vagyok. 🙂

Jó-jó, de kik is a BAGázs? És mit is jelent pontosan Magyarországon szegregált, mélyszegénységben élő közösséghez tartozni?

A társadalmunkban a többségben élőket és a szegregált telepeken élő roma kisebbség tagjait két láthatatlan fal választja el egymástól, ezek lebontásásán dolgozik hat éve, évente már több, mint száz önkéntessel, számtalan program keretében a BAGázs – tudjuk meg az alapértékeket megbeszélő, esetfeldolgozó, pizzázós, vidám hangulatú, egész napos önkéntes képzésen. Itt az is kiderül, hogy a bagázsosok nemre/korra/származásra/foglalkozásra való tekintettel mindenfélék. 🙂 Közös céljuk, hogy a többségi társadalom bevonásával és a bagiakkal együtt tegyenek a belső (az aluliskolázottság, rossz családi minták, munkanélküliség, bűnözés) és a külső fal (az előítéletek) lebontásában. Fontos, hogy a BAGázs politikától teljesen mentes, alulról szerveződő civil szervezet.

De mi is pontosan ez a Felnőttoktatási program? És mi a célja?

A Felnőttoktatási program a BAGázs egyik legfiatalabb gyermeke. A szombati képzés alkalmával Léna (bagi programkoordinátor) és Iboly (bagi programok résztvevője) meséltek arról, hogy a program a bagi Női Klubból nőtte ki magát tavaly a bagiak kezdeményezésére. Az egyelőre csak saját finanszírozásban megvalósuló program 2016 februárjában indult el, célja, hogy az általános iskolából kimaradtak fél éves vizsgafelkészítő modulok keretében sikeres záróvizsgákat tehessenek, egy-egy általános iskolai tanév anyagából. Mindezt az önkéntesek együttműködésével, 15 hét alatt.

img_6382

Mik a résztvevők céljai?

A bagi konténerben hetente négy délután alkalmával folyik oktatás. A résztvevőknek nem csak az életkora, de a céljaik is különbözőek: van, aki OKJ-s képzésben szeretne később részt venni, mások bizonytalannak érzik magukat szövegértés/írás közben, de akad olyan is, aki csak az unokájának szeretne egy izgalmas mesét felolvasni. “Ennek eredményeképpen az előző félévben 10-en tettek évzáró vizsgát, és 9-en ugrottunk sikeresen osztályt.” – mondja büszkén Léna. Jelenleg 5 csoportban (= osztályban), 4 különböző szinten folyik a felkészítés.

img_6417

És mi alapján fogok tanítani? És legfőképp hogyan?

Az első oktatási napon eset- és félelem-megbeszélünk: “Mi alapján készüljünk fel? Mi lesz a tananyag? Melyik diáknak mi az erőssége? Segítenek azok is, akik már tavaly is tanítottak? Osztályozunk, jelenléti ívezünk, utókövetünk majd?” – záporoznak Sárára és Fruzsira a kérdések. Sára interaktív esetfeldolgozó workshopján kiderül, hogy a BAGázs partnere a Miskolci Jezsuita Szervezet, akik a Lehetőség Iskolájában felhalmozott szakmai tapasztalattal, tananyaggal és a félévi vizsgák lebonyolításában segédkeznek. Az ő képzési anyagaik alapján folyik a vizsgafelkészítés is. Ezekből rögtön fénymásolatot is kapunk. A jelenlévő körülbelül 19 önkéntesből  csoportokat (osztályokat) alakítunk. Egy-egy osztályban 4 tanár tanít majd, egy-egy régebbi BAGázs-önkéntes részvételével, akik a tanulók jellemző erősségeiről/gyengeségeiről beszélnek. Szerencsére sok a jelenlévő tapasztalt tanár, így a következő két hétre gyorsan óravázlatok is készülnek. Majd a pizza után jön a feketeleves: dolgozzam fel és tanítsam is meg a kérődzők emésztését, a közlegelők tragédiája pedig egy másik önkéntesnek jut. Mindezt összesen 45 perc alatt.

img_6349

Jó, de lesznek digitális eszközök is Bagon a ‘Konténerben’?

“Hát persze! Tavaly óta a Prezi jóvoltából van wifi is lenn a konténerben, és idén 6 db tabletet nyertünk egy digitális pályázat keretében.” – vágja rá Saca. Majd alig egy hét múlva már Sára vezet be minket lelkesen a digitális oktatási segédanyagok (15 megjegyezhetetlen nevű applikáció, számtalan magyar online tudásbázis, QR-kód leolvasó-készítés, szorzótábla, olvasásfejlesztő stb.) világába. 35 perc múlva már mindannyian valamelyik népszerű quiz/fejlesztő játékot püföljük. Ezután még esik egy kevés szó az idősebbek kedvéért a Google Drive-ról és az ott felgyűlt BAGázsBANK-ról, valamint közkívánatra, megint Sára jóvoltából, még több tanítás módszertanról. (Ezúton is köszönet Sárának a szuper oktatási anyagokért és Andinak a körülbelül úgy fél tonnányi, használt általános iskolai könyvért.)

img_6518

Ja és, hogy milyen volt az első napom a konténerben?

Természetesen szuper. Persze a hosszú esti órák alatt részletesen, Excellbe kidolgozott óravázlatomat 15 perc után már nem tudtam követni. Óra közben ráadásul folyamatosan változott Piroska jelenlévő unokáinak száma és személye, de összességében azt hiszem, egész eredményes napot zártunk. Számoltunk, olvastunk, megbeszéltünk, ország-városoztunk, és Jabával még digitálisan is megoldottunk.

@hasenkisemteszsemmitsemmisemfogmegváltozni

Milyen más programjai vannak a Bagázsnak?

Egy olyan komplex problémahalmazra, mint a mélyszegény és szegregált élethelyzet, komplexen kell reagálni. A problémák sok szinten jelennek meg, ezért a BAGázs komplex közösségfejlesztő programokkal igyekszik hosszútávú, állandó, kiszámítható fejlődést elérni:

#lepjvelunk; #IKSZ középiskolásoknak;  #digitális esély program gyerekeknek; #Bagázs FC; # Női Klub;  #Jogklinika,  #Adósságrendező; #Mentorprogram.

Én hogyan lehetek önkéntes?

Ha úgy gondolod, hogy hozzá tudnál járulni a BAGázs munkájához az időddel, az energiáddal, a tudásoddal, vagy bármi mással, jelentkezz hozzánk önkéntesnek!

Hogyan támogathatom a BAGázst?

Ha hiszel abban, hogy a jövőt te is alakíthatod, támogasd a munkánkat! Legyél te is #BAGázsbefektető, #Pártoló tag, #Adományozó vagy #Egyszázalék adó’ ! 🙂

Most olyan munkát csinálok, amit szeretek

Most olyan munkát csinálok, amit szeretek

Léna a lánya révén került be a BAGázsba, egyike volt az elsőknek a telepen. Ma már mint telepi programkoordinátor dolgozik, a BAGázs munkavállalójaként. 

A BAGázs munkájával a lányomon keresztül ismerkedtem meg. Jöttek az önkéntesek gyerekekkel foglalkozni. Ment az én lányom is. Én utánamentem, mert féltettem őt, asztmás. Aztán megnyugodtam, mert foglalkoztak velük, gyöngyöt fűztek, fülbevalót készítettek, végül én is leültem közéjük és játszottam velük. Sokat önkénteskedtem ott, aztán telepi koordinátor lettem, most pedig a BAGázs munkavállalója vagyok.

Korábban közhasznú munkás voltam. Megalázó volt a munka, szégyelltem. Nehéz, 200 literes kukákat kellett utcáról utcára cipelnünk, hogy abba szedjük a szemetet. Fizikailag sem bírtam, nagyon nehéz volt, köldöksérvet kaptam. A BAGázs sokat változtatott rajtam. Azelőtt visszahúzódó voltam, nem beszélgettem senkivel. A BAGázs révén sokkal nyitottabb lettem, és nem csak én, hanem az egész telepi élet sokkal nyitottabb lett. Ez nagyon jó, egészen máshonnan érkezett emberekkel beszélgetünk, ismerkedünk, kinyílt a világ. Mi is eljutunk máshova, addig csak a telepet ismertük, az a bezártság nem tett jót. Örülök annak a lehetőségnek, amit a BAGázstól kaptam, most olyan munkát csinálok, amit szeretek. A telepen élő családokkal tartom a kapcsolatot, beszélgetek velük, hogy vegyenek részt a programokban, a gyerekek az IKSZ programba járjanak, tanuljanak, a családokat bevonom az adósságrendező programba. Nagyon sokat beszélek a telepen élőkkel, hogy amikor megkapják a fizetésüket, az legyen az első, hogy fizessék ki a számlákat. Azt is megtanultam, hogy spórolni kell, például csak ott égjen a villany, ahol vagyunk. Ezzel eddig nem törődtünk, csak jött a végszámla évente, én is 40 ezreket fizettem. Most már nem így van. Odafigyelek erre és a telepen élőket is erre terelem. Ezt a munkát nagyon szeretem, közülük való vagyok, magamat adom. Nem játszom meg magam, hogy én ki vagyok, mi vagyok. Abból indulok ki, hogy én hogy csinálom, és bennem ezt szeretik a telepiek.

Vannak, akiknek úgy jó, ahogy van

Vannak, akiknek úgy jó, ahogy van

Szerencsére azért vannak, akik változtatni szeretnének, és ők elidultak az adósságrendezés útján! De nem mindenki van így ezzel, egyelőre…

„A telepen szinte mindenki lopta eddig az áramot. Most bevezették ezeket a kártyás villanyórákat. De nem mindenki foglalkozik vele, a nemtörődömség, a lustaság. Nem foglalkoznak ilyennel, pedig nekik lenne jó belőle. A BAGázs az ÉMÁSZ-szal felvette a kapcsolatot, hogy a tartozások felét kifizetik, a felét engedjék el. Befizetünk egy összeget és aztán havonta törlesztünk. Mégis vannak, akik erre nem képesek, hogy eljöjjenek, ott legyenek egy órát, másfél órát az adósságrendező megbeszéléseken. Most azt nem várhatják el, hogy ők adnak, mi ne adjunk. Nekünk is sok mindent be kell vállalnunk. Csirkéket nevelni, kiskert, talajterhelés, a villany, a csatorna, a házon a szigetelések, ajtók-ablakok. Jobban állhatnának mindenhez, jobban megfognának mindent, ehhez az kéne, hogy kimenjenek a régimódi szokásaikból, hogy változtassanak magukon. De vannak, akiknek úgy jó, ahogy van. Nem veszik figyelembe, hogy most mások akarnak segíteni. A BAGázsosok segítenek, mégis vannak, akik nem szeretik őket. Amit minekünk megcsinálnak, azt ki csinálná meg helyettük? A hivatalok biztos, hogy nem.” (Falat)

„A BAGázs nekem a gyerekek miatt tetszett meg, sokat foglalkoznak velük. Mert a nyári szünetben el vannak veszve. Csavarognak. A szülők dolgoznak, mennek-jönnek, a gyerekek meg rászoknak a cigarettára, a fiatalok a drogra. Én ezt nem szeretném. Sokat beszélek a családokkal, hogy ne vigyék egymást a drogba, füvezésbe.” (Léna)

„Nagyon sok a drogos. Ha én elmegyek itthonról, mindig valakinek kell itthon lenni a háznál, mert vagy feltörik a házat, vagy az állatokat lopják el. Nem merjük úgy otthagyni az ajtót, hogy ne legyen ott valaki, mert sajnos volt már rá példa. A BAGázs is dolgozik ezen, hogy csökkenjen a drogosok száma.” (Jutka)

Csak így sikerülhet

Csak így sikerülhet

Éva, vagy ahogy a telepen mindenki ismeri, Hörcsi mesél arról, hogy mit jelent nekik a BAGázs jelenléte a telepen.

Huszonhét éves vagyok, a férjemmel és a három gyerekünkkel élünk itt, a telepen. Amikor először megjelent a BAGázs, egyáltalán nem örültem nekik. Úgy gondoltam, ők is csak felveszik a pénzt, aztán továbbállnak. Nem voltam oda értük, nem is beszéltem velük. Aztán láttam, hogy segítenek a telepen élőknek. Itt szegény emberek laknak, a házukon nem volt ajtó-ablak. A BAGázs idejött és beszereltek ajtót-ablakot, építettek kerítést, addig az sem volt. Beálltak segíteni nekik a telepiek is, egyre többen. Ezt sokszor láttam, aztán egyszer én is odaálltam segíteni. Ahogy jobban megismertem őket, rájöttem, hogy tényleg nagyon jól el lehet velük beszélgetni. Bagon rossz híre volt a cigányoknak, de ők mégis tisztelettel beszéltek velünk. A férjemmel nagyon megkedveltük őket. Megtesznek mindent a telepen élőkért, és ezért nekünk is mindent meg kell tennünk magunkért. Csak így sikerülhet. Például évekig loptuk az áramot. Most elhatároztuk magunkat, hogy szeretnénk mi is tisztességesen fizetni, hogy a bagi cigányoknak is jó híre menjen. A BAGázs nagyon sokat segített ebben, rengeteget. Úgy jár mindenkinek a segítség, hogy nekünk is tennünk kell érte. A férjem dolgozik, most már bejelentett munkája van. Ha bármi gondunk van, tudunk kihez fordulni tanácsért. Tényleg nagyon jó, hogy itt vannak. Nemcsak azért, mert segítenek nekünk, hanem azért, mert megismerhettünk másokat, akik máshol élnek, és nagyon jó velük beszélgetni. Jól esik, hogy annak ellenére, hogy a bagi cigányoknak itt ilyen rossz híre volt, ők idejöttek. Kimutatták a szeretetüket. Akarják, hogy az emberek itt változzanak meg.

Mi az, hogy cigánytelep?

Mi az, hogy cigánytelep?

Ma Magyarországon körülbelül háromszázezer ember él cigánytelepeken, szegregátumokban, vagyis olyan környezetben, ahol a rendszeres jövedelemmel rendelkezők aránya nem haladja meg a 40%-ot. Ezeket a helyeket a fenti négy szó mellett még olyasmikkel szoktuk asszociálni (ki-ki válassza ki a neki tetszőt), mint “megélhetési gyerekvállalás”, “cigánybűnözés”, “uzsorakamat”, “teljes kiszolgáltatottság”, és így tovább. Mivel semmilyen statisztika nem utal arra, hogy a szegények száma Magyarországon belátható időn belül csökkenni fog, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a mélyszegénység, illetve a cigánytelepek problémája még velünk lesz egy darabig. Úgyhogy beszéljünk róla egy kicsit.

A fenti felsorolás egy része valós, önmagában is hosszú cikkeket érdemlő, a szegénységben élőket napi szinten érintő problémákhoz kapcsolódik, míg a másik része általában (de nem minden esetben) a szélsőjobb felől érkező rasszista, kirekesztő retorikának köszönhetően van jelen a mindennapi életünkben. Kijelenthetjük, hogy valamit mindannyian gondolunk a cigánytelepekről. A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbb gondolatunk alapját ezt a rendkívül bonyolult kérdést végletekig leegyszerűsítő cikkek, riportok, facebookposztok és egyéb pontatlan/hiteltelen források képzik (tisztelet a kivételnek). Ez egyrészt nyilván természetes, hiszen a legtöbben nem járunk napi rendszerességgel cigánytelepeken, másrészt rendkívül káros: ennek köszönhető, hogy nagyon nehezen tudunk elszakadni a mélyszegényekkel empatizálás/igenisvancigánybűnözés vélemény-skálától.

A legritkább esetben fordul csak elő, hogy a telepek lakói nem mint kiszolgáltatott, passzív, a saját jövőjükre hatással nem bíró állompolgárokként vannak bemutatva, hanem olyan emberekként, akik a mélyszegénységből adódó óriási küzdelmek mellett ugyanúgy ambíciókkal, reményekkel, családi és szerelmi drámákkal teletüzdelt életet élnek. Olyan emberekként, akik pontosan annyira igyekszenek a saját sorsukat a kezükbe venni, mint a kedves olvasó. Az pedig, hogy a mélyszegénységben élők ne bemutatva legyenek, hanem lehetőséget kapjanak arra, hogy magukat mutassák be, jelenleg szinte kizárólag médiatudósok wetdreamjeiben valósul csak meg.

Pedig Magyarországon számos helyen zajlanak olyan programok, amik alapjaiban kezdik ki a cigánytelepekről alkotott képedet: ott van például a Berettyóújfalui kistérségben működő Igazgyöngy Alapítvány, az ózdi Hétes telepen dolgozó Van Helyed, a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét-programja, az Autonómia fejlesztő munkája és még sok más nagyszerű kezdeményezés. Illetve ott vagyunk mi, a Bag Nagyközség melletti cigánytelepen dolgozó BAGázs Közhasznú Egyesület. Amit most olvasol, az a mi sztorink.

És azért mutatjuk meg, mert pont ez az, amit hallanod kéne: történeteket egy apró cigánytelepről, amik zárójelbe tehetik az előítéleteidet, amikből megismerhetsz mélyszegénységben élő és dolgozó önkénteseket, projektkoordinátorokat, mentorokat, fociedzőket. A cikksorozatunkban hónapról hónapra, telepiek és budapestiek fogjuk a személyes tapasztalatainkon keresztül bemutatni ezt a szinte kibogozhatatlan problémahalmazt, a mélyszegénységet. Fogunk beszélni az iskola szerepéről, a közösségi életről, a jövőképekről, a jogon kívüliségről, és legfőképpen ezeknek a problémáknak a lehetséges megoldásairól. Arról fogsz olvasni, hogy hol van vidámság a nyomorban, remény a reménytelenségben, összefogás egy szétszakadt közösségben, emberség egy embertelen élethelyzetben.

Arról, hogy mi van Nálunk, a telepen.