Miért éri meg támogatni azt, aki börtönben van; és miért éri meg a hozzátartozókkal is foglalkozni? – Active Games 4 Change
Hat éve dolgozom szabadulás előtt álló fogvatartottakkal és családjaikkal. Mielőtt elkezdtem ezt a munkát számba kellett vennem az előítéleteimet és mindenfajta előfeltevésemet a börtönben levő emberekkel kapcsolatban. Mindenki megérdemli, hogy ott legyen? Tényleg az a börtön célja, hogy minél borzalmasabb legyen?
Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy a bűnelkövetésben a börtönnek nincs visszatartó ereje. Nem azért fog valaki a szabadulása után bűnmentes életet élni, mert előtte x évet bent töltött. Azért tud valaki a szabadulása után bűnmentes életet élni, mert a benti időt úgy tudta a maga formálására használni, hogy abból épült, változott, döntésre jutott. Ehhez a változáshoz azonban elengedhetetlen a család, a kinti kapcsolatok ápolása is a benti rendezett körülmények mellett. Akinek van egy megtartó közege, annak van a legnagyobb esélye a „normál” életre.
Bármilyen cikk is jelenik meg ma a börtönben élőkről, nagyon szomorú a kommenteket olvasni. Az emberek többsége soha nem gondolkodott el azon, hogy milyen utak vezethetnek odáig. Kis számban történik az, hogy valaki él boldogan a kinti világban, majd úgy dönt, hogy akkor ő nem veszi figyelembe a társadalmi normákat, és elkövet valamilyen bűncselekményt.
A javítóintézeti fiatalokkal folytatott beszélgetések alapján elmondhatom, hogy az ő rövid életükben nem igazán volt lehetőségük a jövőjükkel kapcsolatban valódi döntést hozni. Nem volt olyan helyzet, hogy választhatott a jó iskola, jó barátok, szép élet, és a bűnözés, kihasználás (az ő tárgyként való használása) és a bűnelkövetés között.
A felnőtt fogvatartottak esetében, akiknek már családjuk van kint, hatalmas érvágás az ő kiesésük. A család rengeteget szenved amiatt, hogy kiesik egy kereset, kiesik egy támasz, a gyerekek elvesztik az anyukájukat, apukájukat. A gyerekek tehetnek a legkevésbé arról, ami a szüleikkel történt. Az, hogy támogatjuk a fogvatartottakat abban, hogy megmaradjanak a családi kapcsolataik, mindenkinek haszonnal jár. Mindenkinek, még a börtönnek is. Mert ha ez a része jól működik, akkor kevesebb lesz a fegyelmi ügy, az emberek nyugodtabbak lesznek, kevesebb lesz a feszültség, a rendbontás. Haszon a fogvatartottnak, mert tud a jövőjére úgy készülni, hogy nem egy légüres térbe érkezik meg, hanem várják odahaza. Haszon a családtagoknak, hisz nem vesztik el végleg a szerettüket. És haszon nekünk is, akik élik a kinti szabad életüket, hiszen nekünk sem mindegy, hogy milyen lehetőségekkel szabadul a fogvatartott. Készen a beilleszkedésre, a bűnmentes életre, vagy egyedül, családi és támogató kapcsolatok nélkül, esélytelenül.
A fogvatartotti beszélgetések során nagy hangsúlyt teszünk arra a változásra, amin bent keresztülment. Hogyan csinálta, hogyan gondolkodik most másképp, mit tanult magáról, mit tanult a világról? Milyen erőforrásai vannak ahhoz, hogy olyan életet éljen, amilyet elképzelt magának? Kik segítik ebben? Ki miért büszke rá a környezetében? Kire milyen hatással van ez a változás?
Így 2022-ben már biztosan mondhatjuk, hogy ez a felkészülés a legfontosabb ahhoz, hogy a szabadulása után ne kövessen el több bűncselekményt. Fontos, hogy a benti körülmények is ezt támogassák, ne azon legyen a hangsúly, hogy minél többet szenvedjen, hanem azon, hogy megtalálja a változáshoz vezető útját.
Gyarmati Katalin Anna
Támogass minket, hogy továbbra is a telepeken élő gyerekek mellett állhassunk, és esélyt adjunk nekik egy igazságosabb jövőre!