Az önkéntes
Több, mint három éve kezdtem önkéntesként, amikor gimibe mentem. Egy iskolatársamtól hallottam
a Bagázsról, aztán lementem a bagi telepre egy önkéntes nyílt napra.
Tizenöt éves voltam, és még soha nem jártam ilyen helyen. Mondhatni, félelmetes volt elsőre: hatalmas
volt a kontraszt a megszokott dolgaim és aközött, amit a telepen láttam. De ennél jobban megmaradt
az a sikerélmény, amit utána éreztem. Egy kislány rögtön odajött hozzám, pedig nagyon félénk volt.
Elképesztően jó érzés volt, hogy egyből megbízott bennem.
Aztán végül a dányi telepen kezdtem el önkénteskedni 2017-ben. Mi voltunk ott az első önkéntescsapat,
így fontos volt a bizalomépítés a gyerekek, a szüleik és a Bagázsos önkéntesek között. Eleinte mindig
el kellett magyarázni a foglalkozás végén, hogy ne aggódjanak, jövünk jövő héten is, de aztán pár hónap
alatt teljesen kölcsönössé vált a bizalom. Ez talán a legfontosabb az egészben, hogy
most már számítanak ránk a gyerekek. És ha valaki biztos pontként tekint rám
az életében, akkor tuti, hogy az is leszek.
Az is jó érzés, hogy látom, ahogy fejlődnek a gyerekek. Hogy valaki az első félévben alig mer eljönni
a foglalkozásra, másodikban már egyre többször beszáll a játékba, aztán a harmadik félévben már
ő magyarázza a játékszabályt a többieknek.
De a gyerekekkel párhuzamosan fejlődtem én is. Rengeteg önismerettel és határozottsággal gazdagodtam,
és új volt az a felelősség is, ami az önkéntességgel jött.
A telepen türelmesnek, és talpraesettnek kell lenni, mert nem mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogy
azt előre terveztük. Sőt. De a legfontosabb, hogy erre tudsz-e reagálni, és megoldani a helyzeteket minél
gyorsabban, minél hatékonyabban.
Olyan élethelyzetekkel és konkrét szituációkkal találkoztam, amik a mindennapi
budapesti világomban nem fordultak volna elő. Ez rengeteget adott abban, hogy
értékeljem, amim van.
A kíváncsiság miatt mentem először a telepre, és mert segíteni akartam, de aztán legalább annyit
kaptam vissza az egészből, mint amennyit beletettem.
Ez a történet nem Hollywoodban született, hanem a
bagi romatelepen.
Az élet a legjobb forgatókönyvíró – de a sikerhez kellenek
a producerek, akik hisznek a történetben.
Fizess elő valódi sikersztorikra
havi 3000 Ft támogatással!
Ismerj meg néhány sikersztorit
Támogasd munkánkat, hogy még
több sikertörténet születhessen!
Már 3000 forint rendszeres, havi adomány is
több új sikersztorit jelenthet évente.
1. Válaszd ki, hogy milyen időközönként szeretnél adományozni
2. Válaszd ki a fizetési módot
A fenti négy történet
csak néhány a sok közül.
A Bagázs első 7 éve során a bagi telepiek élete valódi változáson
ment keresztül: 25 új munkahely, 19 felnőttként előrelépett osztály,
14 kártyás villanyóra, 1,5 millió forint törlesztett adósság, 9 családnál
bevezetett víz.